Ennek a posztnak ismét csak nem az lesz az értelme, hogy leírjam hogy kell halat fogni. Azt már leirtam. Hosszú előkés feeder leírást bárhol találsz, DH Márna-Paduc nélkül meg ne menj márnázni. Nagy cucc. (Az, mert valaki hitt bennem és elvitt a Dunára). Ez a poszt arról szól, kissé szentimentálisan, hogy ez nekem mit jelent.
Rengetegszer voltam mérges a világra, hogy a peca nem volt annyira a része az életemnek, amennyire lehetett volna. A lázadás, az élet, a “karrier” vagy épp az ezeket magába foglaló menekülésem megakadályozta. Pedig akár ez is lehetett volna a kulcs. Egy menedék.
A folyók partján nőttem fel. Mindig is tudtam, hogy különleges a kötődésem a víz partjával, mert ugyan benne lenni nem igazán szeretek, de tevékenykedni rajta, mellette már igen. Mégsem használtam ki, mégsem jöttem rá, hogy nekem horgásznom kell. Elveszett ez az érzés, helyette kardot forgattam, balfaszkodtam, megtanultam infomatikus létemre táncolni…. , nagyon sok mindent amire egy férfinak igazából szüksége van. Egy dolog nem volt meg, a hobbi. Mindent teljes gőzzel űztem, hiába láttam máshol, hogy minden dolog csak kiegészító. Fontos az élethez, bármi amit csinálsz és gőzerővel csinálsz, kell mellé valami más. Ami kikapcsol, ami feltölt. Ami csak a tiéd.
Egy bizonyos napon napon aztán elegem nem lett, és a negyed fizetésem ott nem hagytam a Walterlandban. Aztán okozta káosz erre még jobban hozzá segített.
Első balatoni halaim
Mivel kompetitív, nagypofájú és eléggé megmondó ember vagyok, hamar hittem, hogy tudok is valamit és csalakozattam a Dunai horgászok támogatott horgászainak körébe. A Duna, vagy más folyók ismerete nélkül tettem mindezt. Sőt, régen sosem értettem, hogy hogy lehet meghorgászni a rohanó folyót, pld a Rábát. Mikor gyerekként horgásztam a híd előtti ruganyon, akkor sem igazán értettem. Azt sem, hogy hogy lesz ebből kapás.
Most, meglett fejjel már értem. Egy-egy barát segítségével még talán tudom is. Így lettem hát valóban dunai horgász.
Szép lassan az őszi, dunai esték megformálták, hogy mit tudok és mi az, amit nem. De most már le tudok ülni magabiztosan egy folyó partjára, hogy megnézzem jön-e valami. Max nem jön össze.
Boldog vagyok, hogy megtehetem. Eredményesen.
