Nem ez lenne az első tartós tesztem, amelynek során eltörök egy botot – de ezt a Lingluren nevű kínai spiccbotot azért féltem. Végül is nem egy olcsó szerkezet. Éppen ezért volt bennem némi kétség, amikor felvetődött az ötlet, hogy valóban nagyhalazzunk vele.
Az alkalom egy esős keddre esett, amikor első ízben látogattunk ki Kápolnásnyékre – zuhogó esőben, nagy hal reményében. A dolog nem igazán úgy sült el, ahogy szerettük volna, de sikerült horogra csalni egy gyönyörű tokot. És bizony ezt a spiccbottal fogtam meg – ráadásul nem is volt nehéz.

A második próba
Nem mondom, hogy teljesen fellelkesedtem – nem igazán az én világom ez a fajta peca, sem a vastag főzsinór, viszont a hely tetszett, és mivel a halakkal eddig meglehetősen ritkán sikerült összefutni, úgy döntöttem, teszek még egy próbát. Beültem a 14-es helyre, ami híres arról, hogy ezzel a módszerrel szép eredményeket lehet elérni. Közben pedig megérkeztek a temus úszók is.

A készülést most sem vittem túlzásba: egy kiló vegyes magmix, egy kiló főtt búza, meg némi konzerv kukorica volt az induló csomag. Belevágtam a kalandba, ami – a legutóbbival ellentétben – most szép, napos időben zajlott. Kapásokban viszont ezúttal sem voltunk elkényeztetve. Nagyjából óránként, másfél óránként jött egy-egy jelentkező. Sem túrást, sem komolyabb jelenlétet nem lehetett érzékelni. Nem maradt más, csak a türelem.
Nem csoda hát, hogy madarat lehetett volna velem fogatni, amikor végre megtört a jég, és az első amúrt sikerült szákba terelni – ráadásul még kamerára is felkerült. Az öröm csak fokozódott, amikor pár órával később megérkezett az ikertestvére is. Amúrt már fogtam ezzel a bottal, ekkorát is, most is (mint máskor) szinte gyerekjátéknak tűnt.


Ezt követően ismét jókora csend telepedett rám – meg némi nyárfaszösz is. Már ha lehet „néminek” nevezni azt, amikor a tó szó szerint fehérbe borul. Az úszó libbent, mozgott néha, de különösebb dolog nem történt – és hát ez így elég unalmas tud lenni. Aztán a szélirány fordulásával letisztult a víz, és mintha az élet is egy kicsit jobban beindult volna. Egy bevágás után pedig végre elindult a buli.
Sosem gondoltam volna, hogy egyszer nemhogy megértem, de pont úgy érzem magam, mint a vietnámiak a filmjeiken, de egy tok, ami végül kibabrált velem, úgy megdolgoztatott, amit nem gondoltam volna. Erősen húzott és bizony próbára tette a képességeimet, emellett pedig látványos ugrás elemekkel díszítette ezt a bizarr harci koreográfiát. Ilyet azért az előző alkalommal horogvégre kerített rokon nem igazán csinált. A bot viszont ezt is kibírta.

Sajnos út közben összeszedett valami alattomos koloncot, és hiába próbáltam, nem tudtam rendesen elhúzni a nádcsomótól sem. Ez a két szerencsétlen tényező végül megpecsételte a sorsunkat – nem tudtam megszákolni. Ott volt, karnyújtásnyira, mégis kisiklott a kezeim közül. Csak ültem, bámultam magam elé, és annyit tudtam kinyögni: ….. inkább le sem írom :).
Ezen a ponton már biztos voltam benne, hogy megkaptam, amit akartam. Még ha nem is ismertem teljesen a bot minden rejtett képességét, láttam, hogy kibírta, amit kapott – pedig nem volt piskóta. És nekem igazából ennél több nem is kellett. Mivel még volt pár órám, betettem egy újabb kukoricát, visszaültem a ládára, és nekiláttam a várakozás mesterségének, miközben hangoskönyv szórakoztatott.
Bevallom férfiasan, az utolsó hal kapását szinte észre sem vettem. Ahogy birizgáltam, matattam a szereléket, egyszer csak, egy megemelésnél, olyan erővel húzott vissza a következő jelentkező, hogy azonnal megdermedtem. Váratlanul ért,, hiszen csak egy picit arréb akartam rakni, itt meg elindul a gőzmozdony
A következő tíz perc pedig tiszta birkózás volt,miközben nem igazán tudtam, mi is van a másik oldalon.
Sokáig magát a halat sem láttam, csak azt, hogy az erősebb húzása valami másra utalt, mint amit eddig tapasztaltam. Az előző tokhoz képest könnyebbnek tűnt, de a húzása más volt, másképp erős. Kicsit kétségbe is estem, vajon kibírja-e a szája, hiszen nem egy igazi bevágásról volt szó… A második dilemma természetesen bot volt, de tartott.
A szokásos sétálós, mászkálós fárasztással végül, szép lassan sikerült felőrölni az erejét, okulva az előzőből, igyekeztem minden tereptárgytól minél távolabb tartani. Közben már meg is láttam. Egy (számomra) hatalmas tükörponty volt, aki ugyan nem adta meg magát, de többször és többször láttam már, mígnem párom segítségével meg sikerült szákolni és nagyokat szuszogva a bölcsőbe tenni, hogy biztonsággal ellássuk és fényképezzük. A bot ezt is kibírta!

Összegzés és gondolatok
Tervben volt, hogy igazán próbára teszem a botot, és már most is vannak durvább pecák a tarsolyomban, amiket szeretnék megvalósítani. Őszintén bevallom, ragyogóan vizsgázott. Azonban, figyelmeztetem mindenkit: ez a fajta peca nem egy egyszerű játék. A lassú tempó, a szerelék „bumfordisága” és az egész dolog extrém jellege miatt szükséges a kísérő, segítő vagy legalábbis egy kis extra támogatás.
A főzsinór (0,35) nem volt annyira drámai, de az előkét túlméreteztem a 0,18-as fonottal. Nyugodtan kipróbálhatunk vékonyabbat is, anélkül, hogy bármin is változtatna a siker.
A legtöbb hobbi pecás, aki felül a kínai spicc vonatra, valószínűleg el fogja unni az életét egy ilyen próbán. Persze nem kell alapvetően, kínai úszó, vagy szeletelhető ólom, de az úszós peca, főleg ez az úszós peca türelemjátlk.
. Egy egész napot ültem a ládán a tűző napon, kevés kapással, sok melléütéssel és kevesebb hallal, mint vártam. Ez alatt a tó többi horgásza nyugalmasan üldögélt az árnyékban, hordta be etetőhajóval a szereléket a szomszéd part alá és várta a jelző csipogását. Félre értés ne essék, ők csinálták jól, én egy idő után már felvettem az uv biztos felsőt, és a fejemre húztam a kapucnit, hogy ne legyen baj.
Ez a peca megszállottság és elhivatottság kérdése. Nem is csodálkoznék, ha nemcsak a horgászverseny jutalom botjai kötnének ki hamar az apróhírdetésekben, hanem a drága pénzen megvásárolt darabok sem.
Az izgalmas része kétségtelenül a fárasztás, de a felszerelés terhelése és maga a fárasztás is olyan szintű tapasztalatot kíván, ami időt és kitartást igényel, hogy végül minden jól működjön. Ez biztosan nem instant boldogság.
A bot viszont kibírta ezt is!
Ha érdekel az elérhető legtöbb infó a kínai spiccbotokról, olvasd el az összefoglaló cikkemet! Ha a szerelékekről szeretnél olvasni, ezt a linket ajánlom!