Távdobásos method a bojlisok földjén

A múlt héten részt vettem egy feeder túra / bojli suli táborban a gödöllői Carplove park nagyhalas taván, ahol elég érdekes tapasztalatokra tettem szert. Több napos túrát nem lehet megcsinálni ládáról, 5 perces dobásokkal. Székről 10-15 perccel viszont kényelmesen, így álltam neki.

Az egyik változtatás ez volt. Előkerült a szék, sőt még elektromos kapásjelző is, de a legnagyobb figyelmet a dobásra fordítottam illetve a természetre!

A dobásról és ami ehhez kell

Sokat tanultam az elmúlt időszakban erről, és sok ilyen információ is szembejött, jó nevű horgász tanácsadóktól. Persze magam is próbálkoztam!

Ha ilyesmi érdekel benneteket, javaslom Pechnyo Geri videóit, nagyon részletesen elmagyarázza, hogy mit és hogyan kell csinálni.
Bevallom őszintén kételkedtem abban, amit mondott. Na nem abban, ahogy csinálni kell, csak abban, hogy hogy lehet 18-as zsinórral 10 kilós pontyokat fárasztani távolról.

Hogy teljesül a halfogás, ha már messzire dobtunk? Az utolsó ilyen túrámon (2éve. Milyen kár, hogy erről akkor nem írtam) vastag zsinórral nem bírtam velük a jó öreg nevis vanity-vel és nem tudom milyen orsóval. Hiába na …. . Változnak az idők. És ez sok mindenben meglátszik szerencsére. Tudtam már a megoldást, csak nem sejtettem.

Fontos még

A dobás része a damil megfeszítése és víz alá süllyesztése. Mindezt úgy, hogy a kosarat ne húzzuk el a helyéről. Ez szél nélkül könnyű, széllel nehezebb kicsit, figyelni kell a damil hasát és a pontokat, ahol elkezd a damil víz alá menni. Dobás után rögtön betekertem a felesleges zsinórt és vízben tartott bottal állítottam be a feszességet. Ha ez megvolt, nyitottam a féket, a botot a tartóra helyeztem és beállítam a kapásjelzőt.

Változnak az idők

Pld, a jó öreg Vanity dunai bot lett.Helyette erős, mégis rugalmas botot választottam, a topmix T-rex szériáját. Lehet, hogy még ennél is lehetne rugalmasabb, de ez egyenlőre megfelel. Ilyen botom 390-es mellett 420asban is van, előbbit elő sem vettem….

Erre került a távdobó 5500-es távdobó orsó, arra pedig szintén kollegáris ajánlás alapján 20-as zsinór. Nagyon sok tanácsot kaptam Tomi barátomtól, bátran állíthatom, hogy a DH legjobb versenyzője, plusz Némethy Feri is adott pár jó tippet, aki szintén etalon a szememben. Minden vélemény egybecsengett, jó lesz a VÉKONY damil, és előtte az ajánlott felvastagodó dobóelőke. Persze nem mindegy, hogyan. A tippeket, trükköket csak úgy lehet hasznosítani, ha kigyakoroljuk őket!

A tapasztalatoknak még korán sem vagyok a végén, de a technika kitűnően működik. Az ideális dobó súlyt, kosarat úgy gondolom még nem találtam meg, de üzembiztosan dobtam, a botot jól terhelve. Még mindig mehet bele több erő és lendület. A vastagodó előke gondoskodik a spicc és a szerelék védelméről, ez egyértelmű.

A leader és a főzsinór közé az uni-to-uni csomót ajánlom. Ha ez a két nap nem tépte szét, akkor bármit kibír! Hiába tanultam meg az Allbright és a blood csomót, ennél nekem nincs üzembiztosabb!

A dobásaim hosszán nem feltétlen látszik ez a rengeteg hozzáadott érték, de a dobások biztonságában, a felszerelés jóságában mindenképpen. A botra vigyázunk, de nem kíméljük!

És a fárasztás?

Mi is a fárasztás megoldása? Több ízben szóltam már emberekre, akik feltartott bottal küzdöttek sokat hallal, hogy tegyék a víz közelébe a spiccet. Megnyugszik a hal. Ez a fárasztás alapja.
A halat finoman húzom a bottal, majd felcsévélem a nyert damilt, ha küzd, tartom, kihasználva a bot rugalmasságát, és a damilhoz beállított orsót. A beállítást többször ellenőrzöm, kézzel éppen húzható legyen az orsóról damil. Erősebb nem kell. Egy ilyen bot mellett csak akkor adagol az orsó, ha muszáj. Ha nem mondtam még, akkor mondom, ne félsd a szerkót, nem arra van.

Tulajdonképpen azonos gyorsasággal kerültek partra, mint a bojlis kollegáknál és, mire feleszméltek a halak, már a bölcsőben voltak, itt kellett őket kicsit csitítani, nyugtatni. A gyors fotózás után pedig mehettek is a dolgukra.

Fontos, hogy ez nem jelenti a hal „tépését”. 20as zsinórral egyébként sem kellene ilyet csinálni. A megoldás itt a fárasztás finomságában és egyértelműségében van. Nem erőltetünk. Finoman hatunk a halra, de egyértelműen.

Kaja

Egy methodos horgász ilyenkor már nehezen nyúl máshoz, mint pellethez, persze a szokásos trükkökkel, panírozással. Ezt a cuccot hallisztes etetővel paníroztam még fel, lényegében száraz bojlimixxel. 2 kiló bőven elég volt egy napra az említett 10-15 perces dobásokkal. További amúr reményében top gunnal is fújtam a kosarat, a második napon kicsit gyorsított a kapásokon.

A múlt tapasztalataira hagyatkozva nem használtam mást, mint 16-os Dunaihorgászok KillBillt. Már két éve is rongyosra fogtam magam vele!

Tippek, trükkök

• Ha nincs rodpod, akkor nem árt, ha beszerzünk egy stégre rögzíthető leszúró tartót. Bármikor jól jöhet.
• Irtó meleg van. Egy lassabb peca nem árt, akkor viszont használj elektromos jelzőt, abból is távjelzöset, főleg ha a keszeg beesik az etetésedre.
• Mivel meleg van, hidratálj!
• legyen minden előkészítve! Merítő a bot mellett, bölcső, mérlegelő elérhető távolságban, egy vödör víz.
• Ne keseredj, ha nem minden dobás megy ugyan oda. Üsd el azzal, hogy a method végül is kereső horgászat, és meglesz így is a sávod, amit etetsz.
• próbálj meg ütemet tartani. Ehhez ez időzítő nagy segítség.
• Ha van radarod, használd. 🙂

Értékelés

A túra első napja a fajok változatosságában volt kimagasló, itt jött ponty, amúr és tok. Kb 5 értékelhető halam volt, a dévérek nem jelentkeztek az etetésen, de éjjel, rakón jó 10 kilót fogtam. Ezeket a második este már vacsorának hívták.

A túra második napja szintén 5-6 jó halat rejtett, itt már mind ponty volt, az egyedméret viszont megnőtt. A pontyokat rengeteg dévér tarkította, talán ez volt az indok és ok, hogy kaptam egy távjelzős kapásjelzőt kölcsön. Közben azért igazi szép füstölős kapásaim is voltak, minden jó hal szépen elindult. (sajnos nem minden halat sikerült fotózni)

A túra harmadik napja pakolásból állt, délben már le is lépetem. Itt egy kapást rontott a botomon a kollega, majd megfogtam a kilépő halam. Gyönyörű 9 kilós tükröst!

Összességében technikában fejlődtem. Methodosként kicsit kevésnek éreztem a halat. A bojlisok sem fogtak sokkal-sokkal többet, csak a legnyerőbb helyen, a tó legvégében, így hal mennyiségben sincs panaszra okom. Szuper élmény volt, csak már nagyon nagy a meleg!