Jó is egy ház, amiben minden buta. Viszont megvan a lehetősége annak, hogy felokosítsuk. Így került egy naproló motor vezérlő shelly relé a kapcsolók mögé motorcsere helyett. Kicsit olcsóbb. Na de egy kitekerhető napellenzőben nem az a legnagyobb kunszt, hogy távolról ki és be lehet tekerni, hanem az, hogy lesz igazán okos, azaz hogy kicsit gondolkozik.
Ehhez persze további érdekességek kellenek, így télen megszületett a gondolat, hogy nekem otthon szelet kell mérni, igaz, hogy több elérhető időjárási szolgáltató is van a Home Assistant-ban, de egyik sem volt igazán hatékony. Azt pedig, hogy a szél letépje a napellenzőt, semmiképpen nem szeretném. Ellenben használni szeretnénk, mert rendkívül hasznos és nem melegszik fel a nappali.
ESP32, claude.ai
Habár konyítok valamit az elektronikához, az AI-ra bíztam a projekt megtervezését, ami egyrészt jó ötlet volt, másrészt pedig hiba, ami miatt a második verzió megtervezésén gondolkozom, de ezt a nyarat már ezzel fogjuk végig csinálni. A hardver tervezést és a buktatókat le fogom írni. Az ESP32 platformban és a wifi-ben biztos voltam. Ennek a változtatásán erősen gondolkozom viszont zigbee hálózatra tenni az egészet elég nagy kezdő költséggel járna. (ellenben elindulhatnék a zigbee hálózat felé).
A hardver alapja egy (majd két) napelem, 3darab 18650-es cella 1S3P felállásban, egy apró 5V-os töltésvezérlő, némi alkatrész és pár forráskód, ami így a következő buktatókkal rendelkezik. A szél erősségét impulzus számláló méri, amit a kis ESP board végez.
- Nem működik helyesen a mélyalvás, azaz éjszaka nem tudom altatni a szoftvert, mert instabil a visszaállás
- alacsonyra merült akkumulátor esetén a rendszer csak 2x-3x bootolva tér normálisan magához.
- Az impulzusokat számláló láb egy „boot” láb, ami nem volt egy jó választás, ugyanakkor ettől el lehet tekinteni.
- A kis ESP32-C3 super nagyon jó kis chip, de kezdő felhasználónak nem ajánlott. Nagyon állatorvosi beteg ló….
Ezen apróságokat leszámítva egyébként teljesen jól működik hála a mostmár két, párhozamosan kapcsolat napelemnek és a jó tájolásnak. Ez igazán jót tett a dolognak még akkor is, ha jelenleg nem MPPT töltés vezérlőt alkalmazom. Szépen látszik a grafikonokon, hogy mennyit javolt az elhelyezésből és a dupla napelemről való hajtás.
Az ábrán megnézhető, hogy június 12én került be a napelem, így az addig csak egy csúcsban elért maximális töltési feszültség szépen kiszélesedett, ami a teljesen napfényes junius 16ai napon a legszebb, itt teljesen egyenletes töltést kaptak az elemek, és mint látható elég nagy tartalék is halmozódott fel.
Jövőbeli tervek
- Zigbee / Zigbee képes chip beépítése a későbbi átalakításhoz
- Második szenzor az azonos esőmérő szenzornak
- Tápfeszültség áttervezése MPPT töltésvezérlőre és 3.3V-os feszültség stabilizátorra.
Automatizációk
A projektre rengeteg külföldi referencia van, észrevehetően az AI ezek hozadékait és deficiteit böfögi vissza, ezen túl azonban hasznosnak bizonyul. Ezt követően nincs más dolog, mint automatizálni időre és különféle helyzetekre a be és kitekerési műveleteket. Erre én 3 helyzetet adtam
- Reggeli kitekerés: Ha az openweathermap szerint legalább 85%-ban felhős az ég és vagy 10-es szél van, akkor nem tekerünk ki, idő szerint
- Ha napközben 10-es szél van, akkor betekerünk.
- Este betekerünk idő szerint
Ezzel kapcsolatban lehet olyan, hogy az openweathermap nem egészen stimmel, de a felhőzöttséget ki tudom következtetni a napelem feszültség szintjéből is.
